A folyóparti mőhelyben dolgozott egy nagyon szegény leány, akinek annyi pénze
sem volt, hogy olajat vegyen a lámpába, ezért a többi lány elhatározta, kidobják a
mőhelybıl. A szegény leány a holmiját összeszedve így beszélt a többiekhez:
– Mivel nem volt pénzem, hogy olajat vegyek a lámpába, mindig elsınek
érkeztem, kisöpörtem a mőhelyt, leraktam a padlóra az ülıgyékényeket. Az
olajlámpátok fénye mind a négy falat megvilágította, miért haragusztok rám, amiért
rám is esett fénysugár? Nektek semmi károtok nem származott abból, hogy
kölcsönvettem tıletek a fényt, én meg másképp igyekeztem hasznossá tenni magam.
Miért kergettek el?
A többiek felismerték a szegény lány igazát, és megengedték, hogy ott maradjon a
mőhelyben.
Ellenséges államok anekdotái
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése