Egy öregasszony jó barátságban élt a szomszéd fiatalasszonnyal, akit egy este az
anyósa megvádolt, hogy húst lopott tıle, és nyomban el is kergette a házából.
– Hová mennél, te szerencsétlen? – kérdezte az öregasszony. – Majd én elintézem,
hogy az anyósod visszafogadjon.
Marék szalmát húzott ki a kazalból, átment vele a fiatalasszony anyósához.
– A kutyáim összemarakodtak valami lopott húson – mondta. – Szeretnék vinni
egy kis tüzet, hogy a tőz világánál jól elverjem ıket.
Az anyós, ezt meghallva, azonnal szolgát szalajtott a menye után, visszahívta a
házába. Az egyszerő öregasszony nem volt valami ékesszóló, és nem tekinthetı a
békítés szokott módjának az sem, ha marék szalmával mennek a szomszédba tüzet
kérni, de ha az ember helyes dolgot cselekszik, annak meglesz a gyümölcse.
Han Yíng kommentárjai az Énekek könyvéhez*
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése