Jó késore, mikor már kitavaszodott az erdo, és a kert fái kilombosodtak, megjön távoli téli tanyájáról az aranysárga, feketével vegyes színu málinkó, néhol sárgarigó is a neve. Nagyon szépen szól, akár a furulya méla hangja. És hát mit mond? A fiúnak, aki a fészkét kerülgeti, azt mondogatja:
- Kell-e dió, fiú?
A fiú azt mondja:
- Kell hát! És követi a madarat, aki messzire elcsalja a fészke tájáról, aztán otthagyja.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése