péntek

A lébényi templom és a törökök.

Amikor Győr is a törököké lett, kicsaptak a városból csapatok rabolni a környező falvakba. Elhajtották az állatokat, összefogdosták azokat az embereket, akiket el lehetett adni rabszolgának. Akik pedig ellenálltak, azokat leöldösték, házaikat felgyújtották. Rettegésben élt a nép a rabló hordák miatt.
Egyszer Lébénybe is elért egy ilyen nagy csapat. A nép a templomba menekült előlük, mert azt úgy építették régen, hogy erős vár is volt, ha veszedelem következett.
A törökök sem bírtak a kőépületekkel. Hiába döngették a vaspántos kapukat, mert azokat a nép jól elreteszelte, és a templomban hangosan imádkoztak, énekeltek, hogy az Isten szabadítsa meg őket a veszedelemtől.
A sikertelen ostrom miatt haragvó törökök elhatározták, hogy az emberekre gyújtják a templomot. Hordták össze a szalmát, rőzsét, hogy meggyújtsák.
Ekkor azonban a lébényi hanyból hirtelen hatalmas farkascsorda tört rájuk. Üvöltve ugrottak a török katonákra, s akit értek szétmarcangoltak. A többi pedig rémülten menekült ki a faluból, s nem mertek többet Lébény közelébe jönni.